Ugrás a tartalomra

Plazma implantátumok

Plazma implantátumok: az emberi aurarétegek közül a plazmasíkon elhelyezett nem fizikai implantátumok, melyek a „felejtés fátylaként” működnek a tudat számára, lebutítják az embereket azzal, hogy csökkentik a tudatosságot. Az első plazma implantátumokat 26.000 évvel ezelőtt kapta meg a felszíni lakosság. Minden alkalommal, mielőtt egy ember újra leszületett, ismét kapott egy implantátumot. Ily módon tartották egyfajta amnéziában az embereket ebben a 26.000 éves végtelen hurkú reinkarnációs ciklusban. Ezeket az implantátumokat a felszín alatt és szerte a Naprendszerben található implantátum állomásokon felügyelték, és tartották állandó töltöttségen friss, rendellenes (anomáliás) plazmával a bolygóközi és csillagközi térből. Az implantátum egy plazma fekete lyuk, melynek hozzávetőleges átmérője megegyezik egy elektron átmérőjével (10-17m). Egy erős mágneses mezőben forog, ami antigravitációs hatást gyakorol a plazmára. A felszíni lakosság plazma energiatestében található implantátumok hálózata jelenti a legmélyebb rést a kollektív tudatalattiban, és ez képezi a planetáris plazma anomálianövelő örvény alapját. A homloklebenyben lévő implantátumoknak az a feladatuk, hogy veszélyeztessék az döntéshozatali folyamatot, és a személyt elválasszák a Forrástól és Felsőbb Énjétől. A hüllőagyban (agytörzs) lévő implantátumok túlélési félelemben tartják az adott személyt, így hajlamos lesz rabszolgaként a központi bankrendszernek dolgozni. A köldök feletti implantátumok elválasztják a Mennyet a Földtől, a férfit a nőtől, az érzelmeket az elmétől, és a szerelmet a szexualitástól. Ezek megosztják a személyiséget, és elzárják a kundalini életerő áramlását. Elnyomják az érzelmeket, és ez csökkenti a rezgési frekvenciát. Az örömből fájdalom lesz, majd harag, aztán szomorúság, egészen le a félelemig, míg végül átfordul fásultságba, ami végül teljes érdektelenséghez vezet. Ez az oka annak, hogy sok ember miért nem érez semmit.